2014. szeptember 3., szerda

Tegnap este, miközben vettük elő a papírokat és színes ceruzákat, a Nyúl izgatottan kuncogott: 

"Annyira szeretek veled játszani esténként! Már alig várom, hogy holnap este legyen!"

Szegénykém... :)

2 megjegyzés:

  1. Ugye, tudod, hogy egész életében boldog nosztalgiával fog visszagondolni arra, amikor anya esténként játszott vele, és csak vele? Közben meg szeret oviba járni, és szeret a testvéreivel lenni is (gondolom). Én pl. arra gondolok vissza boldog nosztalgiával, amikor apunak munka miatt vidéken kellett aludnia (iszonyú ritkán), és akkor én anyu mellett alhattam a nagyágyon. Pedig nyilván szerettem, amikor apu is otthon volt, de mégis. Szóval nem is szegényke az a gyerek :)

    VálaszTörlés
  2. :) Luca, remélem, tényleg így lesz, ő is szívesen gondol majd vissza ezekre a dolgokra, és nem csak arra, hogy folyton veszekszem vele a testvérei miatt (is).

    VálaszTörlés