Annyira büszke vagyok a Nyúlra.
Van ez a kígyókocka nevű zseniális játék, nekem már ezer éve volt egy picike még a Játékforrásból (a legelmésebb logikai játékok legkomolyabb magyar lelőhelyéről), de nemrég kaptam egy nagyobbat Bezoccitól is. A hétvégén a Nyúl ezt vette elő, és hipp-hopp összerakta a kockát. Aztán annyira tetszett neki (a siker), hogy összerakta még egyszer. Aztán még egyszer.
Aztán még a játszótérre is hozta, és hazafelé már szinte úgy rakta össze, hogy oda se nézett. Nagyon megdicsértem persze, mert annyira szeretném, ha a gyerekeimre is átragadna a logikai játékok iránti rajongásom. Nem tudom, persze, hogy miért, nem gondolom, hogy ettől majd zsenik lesznek, meg mit tudom én (már azok :), ahogyan minden más gyerek is az), de olyan jó együtt elővenni pl. Anyáéknál a Tantrixot...
Következő állomás az ördöglakat! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése