Mimmó ártatlanul üldögélt a konyhában egy dömperen. "Menjünk be a szobába! - javasolta Szotymi, aztán felpattant Mimmó elé a dömperre. - Én vezetek!" (Azt hiszem, Mimmó le is esett.)
Pizzát ettek tegnapelőtt, csupa ketchup volt a szájuk. Mondom: "Na gyertek, megtörlöm a szátokat... Jaj, hogy lehet valakinek ennyire gyönyörű, picike szája?"
"Az enyém nagy!" - javított ki rögtön.
Az utolsó pizzzaszeleten persze összevesztek, úgyhogy kettévágtam (nyugalom, csak a pizzát). MiUTÁN ez megtörtént, Mimmó elkezdett hisztizni: "Ne vágd el! Ne vágd el!" Még Szotymit is idegesítette a nyafogás (ha már ő épp abbahagyta öt percre, ugye): "Nem lehet visszacsinálni."
De Mimmó csak sírt tovább: "Ne vágd el, ne vágd el!"
Szotymiban akkor már benne volt, hogy ő itt most helyreteszi a dolgokat, megpróbálta másképp: "Nem le-het visz-sza-csi-nál-NIII!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése