5. szülinap

Ötéves lett az én szépséges szerelmem, mármint az egyes számú. Nagyon büszke vagyok rá, és eléggé vágyom arra, hogy kettesben töltsünk végre egy kis időt (mert az utóbbi napokban még az esti festegetéseinket is hanyagoljuk), de mivel itthon vagyunk Anyáéknál, ő nem nagyon vágyik ilyesmire, konkrétan tojik a fejemre. Nem baj. 

A szülinap alkalmából megosztanám itt a kedvenc, felváltva elmondott mondókánkat:

"Sze-

ret-

lek".

Kedves Rokonság! Köszönöm, hogy a Nyúl ötödik születésnapja ilyen fantasztikusra és emlékezetesre sikeredett. Köszönöm, hogy annyi figyelmet, szeretetet, élményt, és hát igen, ajándékot kapott tőletek, amennyit megérdemel egy szülinapos kisgyerek. Mindig ilyen igazi bulira vágytam régen (mondjuk magamnak), és nagyon boldog vagyok, hogy Veletek a Nyúlnak ez megadatott (plusz tökjó, hogy épp aznap volt a Palacsintafesztivál is, így igazán méltó ünneplésben lehetett része). Remélem, még sokáig ünnepelhetünk így együtt, már csak azért is, mert ahogyan a két kistesó nő, minden évben egyre könnyebb lesz minden.

Köszönöm, hogy mindig, mindenben számíthatok rátok (kivéve talán, ha titkot kell tartani, mert azt csak a családi információs körön belül szoktatok :D). És végül a legfontosabb: köszönöm, hogy annyira szeretitek a gyerekeimet.