Ma

Amire a mai napból emlékszem:

- Reggel másfél banán feldolgozása a következő arányban: 1/2 a tévére (Mimmó), 1-nek pedig testápolóként való alkalmazása az egész testfelületen (Zozi).

- Egy teli bögre tejeskávéba belenyomott cumisüveg (Mimmó). Ezt a nap folyamán még kettő sikertelen kávézási kísérlet követte.

- Egy hanyattesés az ajtó melletti székről (Mimmó), amíg kezet mostam a mosdóból jövet (itt megdőlt az "ott legalább békén hagynak" elméletem).

- Egy tekercs papírtörlő letekerése (Mimmó - rutintevékenység), míg 2 méterrel arrébb bekapcsoltam a mosógépet. Teregetés a fürdőkádban állva, mert ha a peremén állok, a kis sárkányok megharapják a lábamat.

- Fűszerek szétrámolása - borskóstolással, muhhahha... :-D

- Kipárnázott Pókember-jelmezben (maszk is!) való szaladgálás a 26 fokban, bunkerépítés a nappali közepén, és a babák vijjogva abajgatása hosszasan (Nyúl).

- Az uzsonnában való megfürdés (ikrek) után rendes fürdés, majd törölközés közben a szekrényről egy sötétbarna szemceruza ellopása és megrágása. Érthetetlen módon mindannyian össze lettünk firkálva.

- Hetedhét országra szóló égszakadás-földindulás akkor, amikor amúgy a játszótéren szoktunk lenni. Így hát idebent buliztunk, és nem volt unalmas. Miután - már megint :-) - végignéztük az összes körömlakkomat, meg felpróbáltuk minden nyakláncomat, felfújtam a két gimnasztikai labdát, aminek hihetetlen sikere volt. Zozi úgy pattogott a labda tetején kacagva, mint egy ördög, a Nyúl szintén, és Mimmó is, bár neki alig jutott hely, pedig olyan édesen könyörgött: "Én! Én! Én!"

- A Nyúl elővette azt a hintaló funkciójú piros izét, tudod, Ikeás és mindenkinek van, és az ikrek már tök ügyesen hintáztak azon is. De csak Zozi kattant rá.

- Ja tényleg, aludtak délután, jíhááá! Úgyhogy leveles tésztából sajtos rudat sütöttem (amit remekül bele tudtak dolgozni a lakás összes szőnyegébe, így kétszer is porszívóztam), meg csigát, mert van csigaszaggatónk :-D

Tudom, túlsütöttem. Tudom.

 Aztán úgy 15 perccel a munkálatok vége előtt valami majom a házban fúrt egyet, ami elég volt ahhoz, hogy Mimmó üvöltve keljen és vele Zozi is, de csodával határos módon távol tudtam őket tartani a forró sütőtől.

- Kábé 92 alkalommal szoptattam összesen, ehhez képest eléggé égbekiáltó pofátlanságnak tűnik a fejenkénti 2 elalvás, de azért így is nagyon hálás vagyok. Ja, ma először Bagdi Bellára altattam, amit be fogok építeni a szokásaim közé.

- Ezután volt még egy rajzmaraton a Nyúllal, és már kész is. (Eszméletlen jó gepárdot rajzol.)

Nem mondom, hogy nem fáradtam el, de nagyon jó volt.