De hogy Mimmóról is írjak már: ő egy tündér. Egy angyal. Aki szó nélkül ül a kocsiban vásárláskor, megölel, ha szomorú vagyok, és hozza a párnát és a telefonomat, ha szopizni akar. Ma a konyhában voltunk, Mimmó visszament a szobába, én meg később mentem utána Szotymival, miközben hangosan dicsértem Mimmót, milyen aranyosan és csendesen játszik. (Csend akkor szokott még lenni, ha elbújik egy sarokba krétát enni.)

Igen.

Éppen egy kulcsot igyekezett bedugni az egyetlen olyan konnektorba, ami elé nem tudok odatolni semmit.

Volt benne konnektorvédő szerencsére, de most ismét tudatosodott bennem, hogy többé nem ugorhatok el vécére se nyugodtan.