Pár napja a Nyúllal játszottam, a háttérben ment a Konyhafőnök.

Nyúl: "Kakukkfű? Az mi?"

(Meglepődtem, mert biztos voltam benne, hogy tudja.)

Én: "Egy fűszer."

Nyúl: "Azt hittem, a gyalogkakukk farktolla."

Nevetgéltem, mert akkorra már határozottan zavart, hogy az én gyerekem nem ismeri a kakukkfüvet, hát mégis miért nem ismeri?

Én: "De aranyos vaaagy..."

Nyúl: "De ezt csak poénból mondtam, azt remélem, tudod."

És akkor egy gyöngyszem a múlt hétről, amit már mindenki olvasott szerintem:

"Anya, ez a túrógombóc isteni! Te főzöl a legjobban a világon! Hát... a sóskában azért voltak a múltkor olyan csomók... a többiről meg ne is beszéljünk..."

(Azért halljuk ki belőle, legyünk szívesek, hogy isteni túrógombócot készítettem...)