Itthon vagyok a kis betegekkel. Szotymika reggel, amikor még jókedvű volt, ott állt a kád mellett, miközben zuhanyoztam (igen. És?), és kérlelt, hogy nyissunk adventi fiókot.

LCD: "Tudod, hogy azt csak akkor szoktunk, amikor már mindhárman itthon vagytok."
Szotymi boldogan: "De hát vagyunk hárman! Egy (mutatott rám), kettő (mondta magára mutatva), három (Mimmó irányába)!"

(Nyitottuk. Nem ette meg a mai édességet, de mondjuk meg is értem.)

Ahogy kiléptem a kádból, megjegyezte: "Tiszta kacsaláb a feneked." Pár másodpercig gondolkodtam, miféle rusnyaságra céloz, mire rájöttem: libabőr! Libabőrt akart mondani, de hirtelen csak az volt meg, hogy valami baromfi. Édesem...