Pár nappal ezelőtt megelégeltem otthon, hogy a Nyúl fel se kel a laptop elől, és ráparancsoltam, hogy ha nem is játszani, de legalább mesét nézni jöjjön át a nappaliba. (Ez most így bizonyára sokkolóan hangzik, de amíg az osztály legjobbjai között van, festőszakkörre jár és nem hagyna ki egy fociedzést sem, nem esem kétségbe.)

Átjött, de csak húzta a száját, hogy miért pont most, amikor most akart állatot szaporítani.

Ezen első pár alkalommal röhögőgörcsöt kaptam, de aztán elegem lett a vergődéséből, és visszaküldtem a tetves Minecraftja elé. (Tudom, legyek következetes. Persze. Tölts nálunk egy hetet, és legyél az te.) Olyan hálás volt, hogy megígérte: ha megszületik a kisborjú, rólam fogja elnevezni.